Foto Erich ANDERS A Kreuzchor szal>adt6ri liangversenyen 6nekel a „Kreuzkirche“ elött. n drezdai ..Kereszt" fiukar (Dresdener Kreuzchor) Het evszäzadra nezhet vissza a drezdai »Kereszt« Fiükar, ilyen mült all a Szent Keresztröl el- nevezett drezdai templom es vä- rosi gimnäziuin enekkara mögött. Latinra es az istentiszteletek enek- kiseretenek ellätdsdra mär het- szäz esztendeje nevelik Drezdä- ban az ösi iskola tagjait. A Szent Kereszt-templom es a väros elete- vel minden idöben összeforrt q regi, hires drezdai enekhar elete es müködese. Mär a tizenötödik szäzadban olyan hatalmas mun- kät vegzett a Kreuzchor, hogy evente nemcsak szäzharminchat misen enekelt, hanem enekkisere- tevel emelte fenyet es müveszi pompäjdt mindiiA nevezetes ke- resztelönek, eskiTFönek es teme- tesnek. Kifejlödese sok tekintetben a szäsz fejedelmi udvarnak is kö- szönhetö. Az udvari eiet zenei re- zetöi felfigyeltek a körus kitiinö kepessegeire es foglalkoztatni kezdlek a hangversenyeken, söt az operdban is. 1717-töl 1817-ig, teljes szäzadon keresztül enekel- tek a körus tagjai az udvari ope- rahäz enekkardban. 1813-ban Goethe is hallotta a drezdai fiüenekkart Mozart »Cosi jan tutte« cimü dalmüvenek elö- addsän. Richard Wagner is tag ja volt a Szent Kereszt gimndziumnak es az enekkarnak. A nagy kompo- nista kesöbb is sokat foglalkozott az enekkarral es több müveben gondolt rdjuk, igy pelddul »Rien- zi« cimü operäjäban nagy, szin- falmögötti reszletet irt a Kreuz chor szdmdra. A IX. szimfönia emlekezetes drezdai bemutatöjän is nagy feltiinest keltett a fiükar. Ma hetvenöt tagja van a Kreuz- chornak. A György-teren äll a diszes, götikus epület, amelyben a hires gimnäzium 1866. öta he- lyet talält. A körus, kitiinö veze- töinek gondossäga folytän, igen elenk es nagyszabäsü zenei eletet teremtett Drezdäban. Tempiomi enekleseiken kivül evente szämos hangversenyt rendeznek s ezek^^ müsordn igen sok eredeti bemu-^~ tato szerepel. Nagyszdmü ismert, jelentös zenemü Drezdäban elö- ször a körus hangversenyein ke- rült bemutatöra. Az utöbbi öt er alatl mintegy ketszäz bemutatöt tartöttak. Schütz negyven müvet, közte a Mäte Passiöt, Palestrina, Orlando di Lasso es mäs regi mesterek müveit, Brahms, Bruck ner, Mendelssohn szerzemenyeit enekeltek hangversenyeiken. Be- mutattäk Strauss tizenhatszölamü
